«ЦЮ ОКУПОВАНУ ТЕРИТОРІЮ ХОЧЕМО НАДОВГО УТРИМАТИ У СВОЇХ РУКАХ». УГОРСЬКО-НІМЕЦЬКІ ДЕБАТИ СТОСОВНО ТЕРИТОРІЙ ПРИКАРПАТТЯ, 1941–1942
DOI:
https://doi.org/10.31866/2616-745x.7.2021.233359Ключові слова:
Друга світова війна;історія України; історія Угорщини; Голокост; історія Німеччини; кордонАнотація
Коли 27 червня 1941 р. Угорщина вступила у війну проти Радянського Союзу, вона не ставила за мету придбання певних регіонів Союзу. Незважаючи на це у 1941 та 1942 рр. угорське керівництво здійснило декілька кроків, щоб взяти під тривалий контроль територію Північно-Східних Карпат (Прикарпаття) та забезпечити там виконання своїх політичних цілей. Стаття має два основні завдання: по-перше, реконструювати угорські плани та наміри, пов’язані з Прикарпаттям, та, по-друге, вивчити реакцію Німеччини на подібні угорські кроки. Із цією метою автор, дотримуючись джерелознавчої критики, опрацював архівні матеріали досліджуваної тематики, зокрема ті, що зберігаються в фондах Національного архіву Угорщини та угорського Військово-історичного архіву, а також Федерального військового архіву та Політичного архіву Федерального Міністерства закордонних справ, що у Німеччині.
У статті автор висвітлює угорські плани, що стосувалися Прикарпаття, а також їх передумови. Ці плани ґрунтувалися на неофіційно даних німцями обіцянках та на політизуючій ролі вищого угорського військового керівництва. Важливо відзначити: незважаючи на пронімецьку налаштованість останньої, обіцянки не об’єдналися в єдиному політичному плані.
Угорське військове керівництво намагалося реалізувати три амбітні плани: 1) економічну експлуатацію окупованих прикордонних районів; 2) вигнання євреїв «без громадянства» з Угорщини в райони на схід від Галичини; 3) змінити північно-східний кордон Угорщини. Загалом, зусилля угорських військ у Східній Галичині зазнали фіаско. Всупереч своїм неофіційним обіцянкам, німці намагалися запобігти всім претензіям угорської сторони стосовно Прикарпаття. Кількість конфліктів між ними тільки зростала, оскільки угорці часто намагались реалізувати свої наміри на південному сході Галичини без попередніх консультацій з німцями.
Посилання
Ádám, M., Juhász, Gy. and Kerekes, L. eds. (1959). Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Budapest: Kossuth.
Ancel, J. (2005). The German-Romanian Relationship and the Final Solution. Holocaust and Genocide Studies, no. 2, pp.252–275.
Andaházi Szeghy, V. (2016). A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban 1941. június – december. Szeged: Belvedere Meridionale.
Anlage zu AOK 17 Ia Nr. 092/41 geh vom 30.6.41. BA MA RH 22/5, p. 5. Bundesarchiv Militärarchiv: BA MA, Federal Archives, Department Military Archives, Freiburg.
Arad, Y., Gutman, Y. and Margaliot, A. eds. (1981). Documents on the Holocaust. Selected Sources on the Destruction of the Jews of Germany and Austria, Poland, and the Soviet Union. Jerusalem: Yad Vashem.
Artizov, A. N. ed-in-chief. (2012). Ukrainskie natsionalisticheskie organizatsii v gody Vtoroy mirovoy voyny. Dokumenty I. [Ukrainian nationalist organizations in the Second World War]. Moscow: ROSSPEN.
Bálint, J. [Mezei, B. ed.] (2011). A Szovjetunió gazdasági kifosztása dokumentumokban elbeszélve (1941–1944). Budapest: Russica Pannonicana.
Braham, R. L. (1973). The Kamenets-Podolsk and Délvidék Massacres: Prelude to the Holocaust in Hungary. Yad Vashem Studies, Vol. 9, pp. 133–156.
Braham, R. L. (1997). A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. Vol. 1, Budapest: Belvárosi.
Braham, R. L. ed. (1963). The destruction of Hungarian Jewry. A Documentary Account. Vol. 1, New York: World Federation of Hungarian Jews.
Browning, C. R. (2004). The Origins of the Final Solution: the Evolution of Nazi Jewish Policy, September 1939–March 1942. Lincoln–Jerusalem: University of Nebraska Press, Yad Vashem.
Dallin, A. (1981). German Rule in Russia 1941–1945. A Study of Occupation Policies. Boulder: Westview.
Dombrády, L. (2005). Army and politics in Hungary, 1938–1944. New York : Columbia Univ. Press.
Dziuban, O. ed. (2001). Ukrainske derzhavotvorennia. Akt 30 chervnia 1941. Zbirnyk dokumentiv i materialiv [Ukrainian state formation. Act of June 30, 1941. Collection of documents and materials]. Lviv–Kyiv: "Pyramid".
Eisen, G. and Stark, T. (2013). The 1941 Galician Deportation and the Kamenets-Podolsk Massacre: A Prologue to the Hungarian Holocaust. Holocaust and Genocide Studies, no.2, pp.207–241.
Fernschreiben Nr 11. vom 12. Juli 1941. für Informationsabteilung LR. v. Rantzau. PA AA R 60751. Politisches Archiv des Auswärtigen Amts: PA AA, Political Archive Federal Foreign Office, Berlin.
Fóris, Á. (2019). Magyar gazdasági törekvések a megszállt szovjet területeken. V: Bárány, A. ed. (2019). Történeti tanulmányok XXVII. Debrecen: Debreceni Egyetem. pp.123–139.
Frojimovics, K. (2007). I Have been a Stranger in a Strange Land. The Hungarian State and Jewish Refugees in Hungary, 1933–1945. Jerusalem: Yad Vashem.
Gellért, Á. and Gellért J. (2012). Az 1941. évi kőrösmezői deportálások: A kitoloncolásokat jóváhagyó minisztertanácsi döntés háttere. Betekintő, no. 2, pp.1–21.
Gellért, Á. and Gellért, J. (2013). Menekülés a népirtás elől: Az 1941-es deportáltak hazatérési kísérletei és a magyar állam ellenintézkedései. Betekintő, no. 3, pp.1–24.
Gellért, Á. and Gellért, J. (2015). Egy tömeggyilkosság anatómiája: Kamenyec-Podolszkij, 1941. augusztus. Betekintő, no.4, pp.1–25.
Gerücht über die Abtretung von Grenzgebieten des Distrikts Galizien an Ungarn. 17. März 1942. PA AA R 105157. RSHA IV D 3 a 1299/42. Politisches Archiv des Auswärtigen Amts: PA AA, Political Archive Federal Foreign Office, Berlin.
Geyer, A. (1960). Az első magyarországi deportálás. Új Élet naptár 1960-1961, 5720/5721. Budapest: Magyar Izraeliták Országos Képviselete, pp.75–82.
Hamburger Institut für Sozialforschung ed. (2002). Verbrechen der Wehrmacht. Dimensionen des Vernichtungskrieges 1941–1944. Ausstellungskatalog. Hamburg: Hamburger Institut für Sozialforschung.
Haraszti, Gy. ed. (2007). Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Corvina.
Harvest measure. HL, II. Kárpát-csoport 736. Kárp.csop.I.a.41.VII.26. sz. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 4107/eln1.-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 4223/eln.1.-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 5121/eln.1.-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 5311/eln.1.-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 5441/eln.1.-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 5751/eln.1.-1941. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL VKF 5873/eln.1.-1941. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
HL, HM 4296. cs. 20086/eln.1.b-1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
Hoppe, B. and Glass, H. eds. (2011). Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933–1945. Vol. 7 Sowjetunion mit annektierten Gebieten I. Besetzte sowjetische Gebiete unter deutscher Militärverwaltung, Baltikum und Transnistrien. München: Oldenbourg.
Hungarian Occupation Group HQ order No. 2. 13 October 1941. HL, II. 1458. 1. box Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
Juhász, Gy. ed. (1962). Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936–1945. Vol. 4. Magyarország külpolitikája a II. világháború kitörésének időszakában, 1939–1940. Budapest: Akadémiai.
Juhász, Gy. ed. (1982). Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936–1945. Vol. 5. Magyarország külpolitikája a nyugati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig, 1940–1941. Budapest: Akadémiai.
Khristoforov, V. S. sen.ed. (2011). Velikaya Otechestvennaya voyna. 1941 god: Issledovaniya, dokumenty, kommentarii. [The Great Patriotic War. 1941: Research, documents, comments]. Moscow: Publishing House of the Main Archive Administration of the City of Moscow.
Klein, P. ed. (1997). Die Einsatzgruppen in der besetzten Sowjetunion 1941/42. Die Tätigkeits- und Lageberichte der Chefs der Sicherheitspolizei und des SD. Berlin: Hentrich.
Kun, J. (1962). Magyarország második világháborúba való belépésének katonapolitikai vonatkozásai. Hadtörténelmi Közlemények, no.1, pp. 3–39.
Majsai, T. (1986). A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben. V: Benda, K.; Beliczay, A., Erdős, Gy., Nagy, E. and Szabó, J. eds (1986). A Ráday-Gyűjtemény Évkönyve. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, pp. 59–86.
Maruzsa, Z. (2010). A meg nem valósult területi gyarapodás. Német-magyar diplomáciai tárgyalások Magyarország terjeszkedéséről a Keleti-Kárpátokon túl 1941-42
folyamán. V: Háda, B. ed. (2010). Eszmék, forradalmak, háborúk – Vadász Sándor 80 éves. Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, pp.403–414.
MNL OL K 69 758. cs. I/2. – 2.366.-szám/III.Csfség.-1942. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Müller, R.-D. (1991). Hitlers Ostkrieg und die deutsche Siedlungspolitik. Die Zusammenarbeit von Wehrmacht, Wirtschaft und SS. Frankfurt am Main: Fischer.
Napi helyzetjelentés [NHJ, English: Daily situation report]. HL VKF. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
Ormos, M. (2000). Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós: Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919–1941. Budapest: PolgART.
Pahiria, O. (2014). Mizh viinoiu ta myrom: Vidnosyny mizh OUN i UPA ta zbroinymy sylamy Uhorshchyny [Between War and Peace: Relations between the OUN and the UPA and the Hungarian Armed Forces]. Toronto–Lviv: Litopys UPA.
Pohl, D. (1998). Hans Krueger and the Murder of the Jews in the Stanislawow Region (Galicia). Yad Vashem Studies, Vol. 26, pp.239–265.
Pritz, P. (2004). The War Crimes: Trial of Hungarian Prime Minister László Bárdossy. New York: Columbia University Press.
Ránki, Gy. ed. (1970). Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939–1944. Vol 1. Budapest: Magvető.
Ránki, Gy., Pamlényi, E., Tilkovszky, L. and Juhász, Gy. eds. (1968). A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933–1944. Budapest: Kossuth.
Report of the Hungarian Embassy in Berlin. 4 September 1942. MNL OL K 63 203. cs. 1941-21/1 158/pol-1942. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Report of the Hungarian Military Attaché at Berlin. 12 July 1941. MNL OL K 63 200. cs. 1941-21/28. 1469/436.k.a.-1941. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Report of the Hungarian Military Attaché at Berlin. 9 July 1941. MNL OL K 63 200. cs. 1941-21/28. 1.454./427.k.a.-1941. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Report on the conversation with Franz Rademacher. 7 November 1941. MNL OL K 83 9. cs. 149/pol.-1941. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Sajti, E. (1984). Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában – 1941. Budapest: Akadémiai.
Sipos, P. ed-in-chief. (1997). Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–ZS. Budapest: Petit Real.
Solonari, V. (2019). A satellite empire: Romanian rule in southwestern Ukraine, 1941–1944. Ithaca [New York]–London: Cornell University Press.
Stark, T. (2013). A hosszú út az „idegen” zsidók galíciai deportálásához. Századok, no. 6, pp.1461–1496.
Szent-Iványi Domokos, Csonkamagyarország külpolitikája 1919. júniustól 1944. március 19-g. MNL OL K 63 473. cs. 75/a t. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár: MNL OL, Hungarian National Archives National Archives of Hungary, Budapest.
Szinai, M. and Szűcs, L. eds. (1963). Horthy Miklós titkos iratai. Budapest: Kossuth.
Szirtes, Z. (1996). Temetetlen halottaink, 1941. Kőrösmező, Kamenyec-Podolszk. Budapest: Magánkiadás.
The occupation duty of the Carpathian Group, (10 July – 30 October 1941). HL, II. Kárpát-csoport IV/1.Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
The proposal by the Minister of Defense to the Council of Ministers. 10 April 1942. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
The VIII Corps combat operations. HL II. Kárpát-csoport I/1. Hadtörténelmi Levéltár: HL, Military History Archives, Budapest.
Ungváry, K. (2002). Honvédség és külpolitika (1919–1945). V: Pritz, P., Sipos, B. and Zeidler, M. eds. (2002). Magyarország helye a 20. százada Európában. Tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, pp.93–106.
Ungváry, K. (2006). Deportation, Population Exchange and Certain Aspects of the Holocaust . V: Molnár, J. ed. (2006). The Holocaust in Hungary a European perspective. Budapest: Balassi, pp.86–101.
Ungváry, K. (2015). Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény – elbeszélés – utóélet. Budapest: Osiris.
Ungváry, K. ed. (2005). A második világháború. Budapest: Osiris.
Vehviläinen, O. (2002). Finland in the Second World War. Between Germany and Russia. London: Palgrave.
Völkl, E. (1992). Grenzrevision (1942) und Umsiedlung von Magyaren (1943/1944). Ungarn und das „Generalgouvernement”. V: Gabriel Adriányi, G., Glassl, H. and Völkl, E., eds (1992). Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für die Kunde Ungarns und verwandte Gebiete. Band 19, Jahrgang 1991. München: Verlag Ungarisches Institut, pp.255–261.
##submission.downloads##
Опубліковано
Як цитувати
Номер
Розділ
Ліцензія
Авторське право (c) 2021 Форіш Акош
Ця робота ліцензується відповідно до Creative Commons Attribution 4.0 International License.
